Az épületek fényellátottsága mindig kulcskérdés volt, így természetesen a korszerű alapanyagok felfedezése és alkalmazása előtt is. A kínaiak osztrigadarabokkal is próbálkoztak.
A házak ablakait asztalosmunkájuk szerint is lehet csoportosítani. Léteznek egyszárnyúak, kétszárnyúak, és ismerünk mozdulatlan vagy nyíló középszárral bíró kétszárnyú ablakokat is.
Az ablakokról úgy a legkönnyebb beszélni, hogyha elhelyezésük, vagy méretük szerint különböztetjük meg őket. Legtöbbször azt mondjuk, hogy vannak pince-, földszinti, emeleti és padlás-ablakok, utcai és udvari ablakok.
Nem is sejtenénk, hány féle ablakkeret létezik a világon. Lehet sámbrános, állhat guaderozásból, és akkor még nem szóltunk a pilléres, oszlopos és párkányos változatokról.
Az épületek nyílásait le kellett zárni. Ez az építészet fejlődése során sok fejtörést okozott a tervezőknek, hiszen közben biztosítani kellett azt is, hogy a világosság bejusson a szobákba.Így alakultak ki a nyílászáró stílusok.
A bankrablások kivédésére a rendőrség azt javasolta a bankoknak, hogy ahol tehetik, nyitvatartási időben tartsák zárva a bankfiókok bejárati ajtaját, és egyenként engedjék be, illetve ki az ügyfeleket. A zárt ajtók a meglepetésszerű támadások ellen védelmet nyújtanak.
A válasz elsősorban attól függ, hogy milyen nyílászárókkal rendelkezik az adott homlokzati rész. Műanyag nyílászárókhoz leginkább a műanyag párkányokat ajánljuk, míg az alumínium párkány szinte minden típushoz megfelelő lehet.
A tisztánlátás kedvéért nézzük, milyen tulajdonságokkal bírnak a műanyag-, és milyenekkel az alumínium párkányok.
Ha nyílászárócsere előtt állunk, jó, ha alaposan átgondoljuk, milyen fűtésrendszerrel rendelkezünk. A nyílt égésterű berendezések, például a cserépkályhák, cirkóberendezések és kandallók ugyanis egészen más szellőzési kritériumokat követelnek.