Főként a fiatalok hajlamosak a meghökkentő, bizarr megoldásokra. Az alábbi példa is ezt igazolja. Egy fiatal párnak sikerült egy kicsi, de nekik most még megfelelő lakótelepi lakásba költözni. Berendezték, szépítgették, s bár szűkében volta a helynek, mégis csak ez volt első lakásuk, és ez örömmel töltötte el őket. A szűk előszobát lezáró bejárati ajtóval viszont nem tudtak megbarátkozni. Azután jött egy bolondos ötletük, és némi fontolgatás után hozzáláttak az átformálásához. Ügyes kezű emberek lévén a tervük jól sikerült. A szűk helyiségben ugyan furcsán hat a zárt ajtón megjelenő hamis perspektíva, ám tagadhatatlanul meghökkent mindenkit a látványa. Akinek pedig hasonló célja van, leírásunk és képeink alapján elkészítheti a saját változatát, akár beltéri ajtókra, bejárati ajtókra, vagy akár egy nagy tűzálló ajtóra is.
Meglevő bútorainkat ajtócserével is fel lehet újítani, amihez ajánlatos a szokásostól eltérő anyagok adta lehetőségeket is figyelembe venni. Ilyen munkáknál az új trendeket is érdemes követni. Mostanában pl. divatosak az alumíniumkeretes ajtók, amelyekbe a legkülönfélébb ajtóbetéteket lehet beépíteni.
Az igényes minőségű, szép ajtók egyénre szabott jellegét a külön választható kilincs készletekkel, az üveges változataikat, pedig ezen túlmenően a jó ízléssel kiválasztott mintás üvegek beépítésével tehetjük teljessé. Ha kellő körültekintéssel választottuk ki beltéri ajtóinkat, és egyéb szerelvényeiket, azzal elérhetjük, hogy valóban otthonuk igényesen jellegzetes és időtálló berendezési tárgyaivá váljanak. Az alábbiakban ezért az ajtók korszerű külső szerelvényeivel foglalkozunk.
Az építési célú termékek forgalombahozatalának, megfelelőségigazolásának általános szabályait az Európai Unióban már régóta az Építési Termék Irányelv [1], Magyarországon az Építési Törvény [2] és végrehajtási rendelete [3] szabályozza. A termékkörre eddig a rendelet és az Európai Bizottság határozata [4] állapította meg a forgalombahozatalhoz szükséges szabályokat és adott iránymutatást konkrét eljárásokra. Alapelv azonban, hogy a termékek tulajdonságait vizsgálatokkal igazolni kell. A nyílászárókra vonatkozó előírásokat eddig magyar követelményszabványok [5] tartalmazták.
A külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók megfelelőségigazolásának alapja a jövőben egy 2006-ban megjelent európai termékszabvány lesz [6], mely - egy átmeneti időszak letelte után - 2010. január 31-ét követően a termékek CE-jelölésének a műszaki alapját képezi. A megfelelőség igazolását ekkor a szállító megfelelőségi nyilatkozata és a terméken elhelyezett CE-jelölés képezi.
A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül elsőként a zárás pontosságával, a szigetelőképességgel összefüggésben lévő, a levegő átjutásának mértékét jellemző értékek műszaki kategóriáját tesszük vizsgálat tárgyává.
Kétségtelen, hogy az ajtók felújításának legkényelmesebb, ám riasztóan költséges módja az ajtócsere. Ha viszont az ajtólap csak jellegtelen, akkor némi plusz munkával olcsóbban is átformálhatjuk a felületüket. Ehhez nem kell más, mint idomosra mart lécek, és esetleg - igényeinktől függően - nemes furnérral borított farostlemez tábla. Ez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha a fehérre mázolt ajtólapot natúrszínűre szeretnénk változtatni.
A házépítés során minden részlet összefügg valamelyik másikkal. Ilyen sarkalatos pont a nyílászárók, leginkább az ajtók kiválasztása. A külső és belső összhang érdekében a forma és szín meghatározása alapkérdés.
Az ablakok és ajtók, valamint bútorok igen kedvelt alapanyaga a borovi
fenyő valójában hagyományos erdei fenyő. Kiváló tulajdonságokkal
rendelkezik, hiszen földrajzilag rengeteg helyen elterjedt, és az
egyik legellenállóbb és legigénytelenebb fenyő, mégis a legalkalmasabb
a nyílászárók gyártására.
Az építési célú termékek forgalombahozatalának, megfelelőségigazolásának általános szabályait az Európai Unióban már régóta az Építési Termék Irányelv [1], Magyarországon az Építési Törvény [2] és végrehajtási rendelete [3] szabályozza. A termékkörre eddig a rendelet és az Európai Bizottság határozata [4] állapította meg a forgalombahozatalhoz szükséges szabályokat és adott iránymutatást konkrét eljárásokra. Alapelv azonban, hogy a termékek tulajdonságait vizsgálatokkal igazolni kell. A nyílászárókra vonatkozó előírásokat eddig magyar követelményszabványok [5] tartalmazták.
A külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók megfelelőségigazolásának alapja a jövőben egy 2006-ban megjelent európai termékszabvány lesz [6], mely - egy átmeneti időszak letelte után - 2010. január 31-ét követően a termékek CE-jelölésének a műszaki alapját képezi. A megfelelőség igazolását ekkor a szállító megfelelőségi nyilatkozata és a terméken elhelyezett CE-jelölés képezi.
A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül elsőként a zárás pontosságával, a szigetelőképességgel összefüggésben lévő, a levegő átjutásának mértékét jellemző értékek műszaki kategóriáját tesszük vizsgálat tárgyává.