Az ablakok és ajtók, valamint bútorok igen kedvelt alapanyaga a borovi
fenyő valójában hagyományos erdei fenyő. Kiváló tulajdonságokkal
rendelkezik, hiszen földrajzilag rengeteg helyen elterjedt, és az
egyik legellenállóbb és legigénytelenebb fenyő, mégis a legalkalmasabb
a nyílászárók gyártására.
Ez a fajta, a többi fenyőhöz hasonlóan az északi flórabirodalomban honos. Az ablak és ajtógyártásra használt fajta a fenyő nemzetség legelterjedtebb faja: Spanyolországtól Kelet-Szibériáig több mint egymillió négyzetkilométeren nő. A fajta az eurázsiai-boreális flóraterület három domináns fenyőjének egyike (a luc és a vörösfenyő mellett).
A feltehetően Kelet-Ázsiából származó faj már a földtörténeti harmadkorban meghódította Európát. Akkor még nem készítettek belőle ajtókat és ablakokat, de előszeretettel használták már évszázadokkal ezelőtt is. A faj elterjedési területe a jégkorszakban a felmelegedések és lehűlések hatására többször is jelentősen eltolódott észak-déli irányban. Déli határvidéke mára erősen feldarabolódott.
Magyarországon nem őshonos, ám értékes, védett fajokban gazdag erdeifenyvesek találhatóak a Délnyugat-Dunántúlon.
Kiemelt helyet foglal el otthonunk összképének alakításában egy megfelelően megválasztott bejárati ajtó. Nyílászáróinknak ezen fajtájával szembesül először a lakásunk előtt türelmetlenül toporgó vendégsereg, míg az ajtóhoz sietünk, nem mindegy tehát, milyen látvánnyal kell beérniük.
A műanyag ablakprofilok általában úgy kerülnek beépítésre – a sérülések elkerülése céljából – hogy rajtuk hagyják a védőfóliát, amely a szállítás ideje alatt hivatott megvédeni őket. Ezt azonban a beszereléstől számított három hónapon belül el kell távolítani, mert később károsíthatja az ablakprofil műanyag felületét.