Az ablak egy lyuk a falon, ez egyértelmű. Abba viszont már kevesebben szoktak belegondolni, hogy leginkább az ablakok formáján és elrendezésén múlik a ház külseje, szépsége. Nem véletlen tehát, hogy az ablakok igen beszédes nyilvánításai az egyes építészeti stílusoknak.
Az ablak rendesen négyszögletes, felső oldala, boltozata gyakran vagy egészen félkörű, vagy ívrészekből különféleképp összetett. Vannak egészen kerek és sokszögű ablakok is.
Az azonban minden ablakra igaz, hogy két része van, mégpedig a falnyílás és építészeti kiképzése, valamint a falnyílásban elhelyezett szerkezet.
Az ablaknyílásba kőtokot s ebbe fa-ablaktokot helyeznek. Ma már rendesen csak fából való tokot alkalmaznak a tégla- vagy vasbetonfal nyílásaiba. A tokban vannak a mozgatható ablakszárnyak. Ezek vagy vízszintes, vagy függélyes tengely körül forognak, vagy pedig a szárnyak síkjában eltolhatók (tolós ablak).
Régi ablakoknál és újabb, széles ablakoknál az alsó és felső részt függélyes középszárral egyenlő széles részekre osztják. Az így elkészített tokot ablakkeresztnek hívják. A rendes szélességű ablak szerkezeteknél manapság nem alkalmaznak középszárt, ezt az ablakszárnyak ütközőléce pótolja.
Nem csupán távoli cél a globális felmelegedés elleni küzdelem. Bolygónk jövője, de mindennapi komfortérzetünk és életminőségünk érdekében is tanácsos kicserélni régi, megvetemedett, szimpla üvegezésű ablakainkat korszerű nyílászárókra. Takarékoskodni nem azzal tudunk, hogy ezt a költséget megspóroljuk, hanem hogy ezáltal jóval kevesebbet fizetünk majd ki a felhasznált energiára.
A családi házak bejárati ajtói igen nagy igénybevételnek vannak kitéve. Hosszú éveken át kell kopásmentesen nyílniuk és záródniuk, ellenállni az időjárás viszontagságainak, megfelelni a biztonsági követelményeknek, és mindemellett az sem árt, ha esztétikusak és összhangban vannak az épület külső megjelenésével. Mindezeket a követelményeket nem egyszerű összeegyeztetni úgy, hogy az ár-érték arány még megfelelő maradjon.