A borovi fenyőként emlegetett erdei fenyő kedvező körülmények között
20-35 m magasra is megnő. Fája nem csak az asztalosok körében
népszerű, de az ajtó és ablakgyártásban is előszeretettel használják.
A borovi fenyőnek szinte nincsen olyan része, amelyet nem tanult meg az ember hasznosítani. Szép, egyenletes, csomómentes fájából készülnek az ablakok, ajtók, a leveleiből kivont illóolaj antiszeptikus; különösen jó hatással van a légutakra. Emésztőszervi panaszokra is adják.
A borovi fenyő fája nagyon gyantás, tehát nagyon tartós is, ami értékes fenyő faanyaggá teszi. Alakját átnedvesedve és kiszáradva is jól tartja. Karácsonyfaként Magyarországon nem igazán terjedt el. Gyantája időnként csöpög, amit lecsapolnak és többféle célra is hasznosítják.
Ausztrália jelentős erőfeszítéseket tett a szén-dioxid kibocsájtás
csökkentéséért. De fontos a környezetvédelem szempontjából az is, hogy
egy épület nyílászáról jól szigeteljenek.
A tavasz beköszöntével talán felmerül bennünk a kérdés, hogy saját megújulásunkon túl otthonunk komfortosabbá tételére, szépítésére melyik lehetőség a legkézenfekvőbb. Régi, elavult nyílászárók esetén elgondolkodtató, megérett-e az idő a cserére. A döntéshez és a választás megkönnyítéséhez néhány gondolat lehetőségeinkről.