A borovi fenyőként emlegetett erdei fenyő kedvező körülmények között
20-35 m magasra is megnő. Fája nem csak az asztalosok körében
népszerű, de az ajtó és ablakgyártásban is előszeretettel használják.
A borovi fenyőnek szinte nincsen olyan része, amelyet nem tanult meg az ember hasznosítani. Szép, egyenletes, csomómentes fájából készülnek az ablakok, ajtók, a leveleiből kivont illóolaj antiszeptikus; különösen jó hatással van a légutakra. Emésztőszervi panaszokra is adják.
A borovi fenyő fája nagyon gyantás, tehát nagyon tartós is, ami értékes fenyő faanyaggá teszi. Alakját átnedvesedve és kiszáradva is jól tartja. Karácsonyfaként Magyarországon nem igazán terjedt el. Gyantája időnként csöpög, amit lecsapolnak és többféle célra is hasznosítják.
A meleg ellen leghatékonyabban a külső árnyékolókkal védekezhetünk. Ha ugyanis átforrósodik az ablaküveg, a belső roló sem állítja meg a hőség továbbterjedését. A külső árnyékolóknak két fő típusa van: a redőny és a hővédő roló.
Hosszú éveken-évtizedeken keresztül az építőiparban a belső ajtó beépítés a következőt jelentette: a falazással egyidejűleg az ajtót függőbe-vízszintbe állították, majd egyszerűen körbefalazták. Ez mostanság annyit változott, hogy előre kialakított nyílásba utólag teszik be ugyanazt a fa tokos ajtót, PUR habbal rögzítik. Természetesen a vakolás után fa takaróléccel az ajtótokot körbe kell szegni. Ez a múlt.