Napjainkban az ablak szó legalább annyira hétköznapi, mint a nyílászáró, amelyet így nevezünk. Azonban nem volt ez mindig így. Sokáig szláv jövevényszónak tartották a magyar ablak szót, az „oblok” (kerek) kifejezésből.
Mára a "szláv iskola" már egy meghaladott teória: az „ablak” szavunk valójában sumér eredetű.
A magyarság ősi szava a sumér „ab” gyökérszóból hangzóilleszkedéssel alakult ki. A szó az „ab-lil” formán át az „ab-lik” (vö: ablaknyílás) alakban nyerte el mai formáját.
A házak és lakásra szolgáló építmények egyéb tartozékainak alapszavai is rendre a vándorlások korából maradtak ránk. Akkád és sumér szókincsből származnak az építkezés következő szavai is: ház, hajlék, otthon, torony, fal, tető, eresz, épít, kapu, lépcső, szoba terem, tornác, korlát, homok, agyag, cserép, deszka, arány.
Ha aktuálissá vált az ajtók és ablakok cseréje egy lakásfelújítás során, vagy egy ház építése közben jön el a nyílászárók megvásárlásának pillanata, bizony számolni kell azzal, hogy egy nagyobb összeget fogunk kiadni.
A nyílászárókon sok minden múlik, többek között az a nem elhanyagolható tényező is, hogy később mennyire lesz télen meleg a lakásban, nyáron pedig mennyire sikerül megtartani a hűvösebb levegőt. Ezek után természetes, hogy mindenki igyekszik a jobb minőségű nyílászárók közül választani, ezeket azonban meg is kell fizetni.
Az alábbi leírásban az utólag beépíthető standard bejárati és beltéri ajtók beépítési módját mutatjuk be lépésenként. Bár a művelet házilag is kivitelezhető, mi mindenképpen javasoljuk, hogy a munkát szakemberrel végeztesse el.